Jön most az
éjszaka és rám köszön.
Bársonypalástba
s csendbe öltözöm.
Az éjszaka nem
teljesen sötét,
hiszen felölti
csillagköntösét.
Csillag indul,
kutatni titkokat.
Szórja fényét
és halkan hívogat.
Néhány kigyúl,
néhány pedig lehull,
s én bámulom
csodálva itt alul.
Virágzó, szép
szavakba öltözöm,
s szívembe költözik
a fényözön,
s nem számít,
nappal van vagy éjszaka,
hozzád futok…
és indulnék haza…
Valahol messze
egy bárány béget.
Bárány vagyok
s felöltözlek téged…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése