Elpecsételt

 

Hová bújhatnék, hisz mindenütt látsz.
Hozzád kötöz egy láthatatlan lánc.
Mászhatok hegyre, léphetek rögre –
elpecsételtél immár örökre. 

Sejtjeimbe ivódtál oly mélyen.
Hívlak álmomban és hívlak ébren.
Lelkem, ha csügged s átsző a hínár,
menekvést csakis a kezed kínál. 

Hová bújhatnék, ott vagy mindenütt.
Tiéd az arany és a színezüst.
Tiéd minden szavam és mondatom,
uralkodsz tegnapon, mán, holnapon. 

Felöltöztetsz, adsz italt és ételt.
Szabad szolga vagyok… elpecsételt…