Őszfehér

 

 

 

búsul a felleg
hópihe ellep
ősz a tető 

szunnyad a nyár most
kap puha vánkost
hű szerető 

csillan a jégcsap
halkul az évszak
sejlik a tó 

minden oly fáradt
százszínű tájat
elsirató 

fázik a hold ma
csíz pici tolla
jég a tető 

tán lehet újra
hogy kivirul a
téltemető