Körülnézek
s látom, hogy manapság
a
gonosz a jó, s törpe a nagyság;
az
engedetlen ember a bátor,
ki
bálványt, istent kreál magából.
Körülnézek
s látom, hogy manapság
a
test arat, s a szellem a rabság
állapotában
sínylődik, feszül;
és
élvezi is – embertelenül…
Ha
mostanában bárhova nézek,
a
test az úr és tombol a lélek:
paráznaság
és panaszáradat
fertőzteti
meg mind a szájakat.
A
bűn hatalmasan szerte áradt.
S
arra nem figyelnek, ki az árat
megfizette,
hogy legyünk bőségben –
ja,
valaha itt járt, de ősrégen…
Akinek
jó a világi moslék,
nem
tudja, hogy mennyire fontos még
valami:
a legeslegjobbik rész,
Amit
nem pótol sem erő, sem ész…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése