Szeretnék
sokáig élni még,
tipegni, mint
apró nénikék,
öregen,
fáradtan, kopottan,
s mint
túlérett gyümölcs, ha pottyan,
édes Atyám
kezébe esnék.
Vele annyira
jók az esték…
S csodálatosak
a reggelek,
mert olyan ő,
mint a fergeteg,
seregek Ura.
Mégis szelíd,
ha éhes
vagyok, asztalt terít,
ha szomjas,
megtölti poharam.
S ha
megpróbál, annak oka van…
Szeretnék élni
még sokáig,
csodálni az
erdők lombfáit,
s érezni:
virágillat ölel,
s tudni, a vég
nincsen még közel.
Bár tudom,
biztosan betoppan,
de azt is: a
halál nem ott van…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése