Göröngyös út (Schneider Angéla festményére)

 

 

Göröngyös úton lépdelünk hiába,
kapaszkodunk gyökérbe, kőbe, fába. 

A tüske sokszor mélyen húsunkba vág,
mégis menni kell… és menni kell tovább… 

Karunkat nyújtogatjuk, mint az ágak,
szerelmet koldulunk, virágot, vágyat. 

Kőbe botlunk, s görnyedünk, akár a fák,
mégis menni kell… és menni kell tovább. 

Áthatolhatatlan a sűrű ösvény,
de vár a ködön túl csodás, örök fény…

                                                Schneider Angéla: Göröngyös út