Itt az ősz…

 

 

Itt van az ősz, és a sok sárdarab
esős napon talpamra ráragad.
Elmarad a trilla, édes szólam,
és a nyár megfeledkezik rólam… 

Itt az ősz, a táj színes mozaik.
Gyönyörködtet, mégis kijózanít
a közelgő tél és a nagy hideg,
s hogy fázom-e, vajon ki kérdi meg… 

Itt az ősz, és a karcsú fák lombja
összerendeződik nagy halomba.
Dérré lesz a harmat a fű vállán,
tűnik a napmeleg, itt hagy árván. 

Egyedül vagyok, szegény elhagyott,
de tekinteted most is rám ragyog…