Nem számít…

 

  

Az idő szélvész, sebesen elhúz,
s nem tehetsz semmit, tehetetlen túsz…
Mert éveid ellen nincs orvosság –
emlékeid a ráncok hordozzák… 

Mégsem számít; mert, ha rád tekint a
mindenség Ura, az olyan, mintha
ma születtél volna fényességben,
nem pedig akkor, ott – réges-régen… 

Ugyan mit kívánhatsz ennél többet?
Az éveid elszállnak fölötted,
tested elfárad, kimerül ugyan,
de időd nem telik egyhangúan. 

Nem számít ezért, nem fontos a kor,
csak az, hogy őrá folyton szomjazol,
s szeretnéd, hogy csillapítsa éhed.
S ha ő benned, benned van az élet…