Nemrég
kezdődött, csak most indult a rajt,
épphogy
lábam alatt tudom a talajt.
S
a tempó már lassul, kifelé tartok,
távolodnak
el a megtartó partok…
Nemrég
indult, most kezdődött az élet.
S
ki tudja, meddig tart, s hogyan ér véget…
Ember
nem tudja, ez mélységes titok.
Mint
a halkan ringó, selymes nárciszok…
Még
csak most kezdődött, és milyen régen…
Átmentem
viharokon, jégverésen.
Hittem
a jóban, hittem az igazban,
harcoltam
sokszor… s többnyire kikaptam…
Mégsem
fáj. Mellettem bár tengernyi gaz,
mégis,
aki féltve vigyáz rám – igaz…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése