Védelmező

 

 

Az idő halad és egyre csak rombol.
A test pedig öregszik, s lesz bizony por.
Elpusztul, akár egy oktalan állat.
Nem számít érdem sem semmilyen váll lap… 

Múlik az idő, s habár életszagú,
a test mégis meghal, s lesz bizony hamu.
És igen, lesz hamu, és lesz, igen, por,
máshogy lesz minden, mint tavaly ilyenkor. 

Az idő egyre csak rombol, mert halad.
Eltűnnek mind a házak és a falak.
Minden véget ér, és minden elporlad,
nem segít sem szó, sem semmi fondorlat. 

S bár eltűnik az erdő és a mező,
örökre megmarad a védelmező…