Évsirató

 

 

Mert az idő vasfoga megette,
elszállt egy év s jött egy új helyette.
Majdan ennek is ez lesz a sorsa.
S amíg az időt kicsit kitolja, 

saját sírját ássa s beleszédül.
És hogy mi is lesz belőle végül?
Akárcsak elődje most: egy emlék.
Kevés jóból, sok rosszból keverték… 

Egyszer volt, túl az Óperencián,
volt benne bőség, volt benne hiány…
Egy szelíd dallam szól a távolban,
búcsúzik tőle fájón, h-mollban…