Faluszonett

 

 

 

A vasárnap álmos volt és halk szavú.
Még a birkák is halkabban bégettek,
a meggyszem pedig suttyomban érett meg.
Szinte nem akart ébredni a falu. 

A kislányok sétáltak kézen fogva,
és a legszebb ruhájukba öltöztek.
A várva várt felfrissülés nem jött meg,
majdnem, hogy meggyulladt a szénaboglya. 

Távolban délibábot játszott a nap.
De lassanként megtelt a kocsma hanggal,
s megindult a szó a fejkendők alatt. 

És mire elköszönt a forró nappal,
és beszéd is, ital is, mind elapadt,
nyugalmat hozott egy holdszárnyú angyal.