Nem vagyok különb

 

 

Nem vagyok különb én senkinél.
Engem is ér nap, eső és szél.
Ugyanúgy van szemem, szám, szívem.
De hiszem, hogy járok a vízen. 

Nem vagyok különb én senkinél.
Hajamat is befesti a dér.
Ölelésem ugyanúgy fárad,
de tudom, otthon vagyok nálad. 

Nem vagyok különb én senkinél.
Sírogatok, hogyha bánat ér,
s kacagok, ha szikrázó öröm.
S olyan jó, hogy van hozzád közöm. 

Nem vagyok különb én senkinél.
Beköszön hozzám a nyár, a tél.
De tudom, hogy eljöttél értem,
és ott vagy a borban, kenyérben…