Megváltottalak

 

 

Hívatlan jöttél,
rejtett csapásokon,
ahol még a szellő is
lábujjhegyen oson. 

Jöttél, amikor már
nem volt remény,
és éltem az életem kuszán
és egyre kuszábban. 

De már itt vagy
életem fókuszában. 

Jöttél hívatlan,
s én csak álltam riadtan,
aztán megértettem,
hogy értem haltál
kínhalált a kereszten. 

Hívatlan jöttél,
amikor a sóhajok
dübörgéssé
váltak bennem,
és számig ért a salak.
És szóltál:
ne félj, mert
megváltottalak!